Bevezetés
Üzletemberként vagy egy vállalkozás tulajdonosaként mindig keresni kell az új lehetőségeket, hogy javítsuk a piaci pozíciónkat. Legyen szó minőségi tartalom létrehozásáról, új marketingstratégiák felkutatásáról vagy a jelenlegi stratégiák javításáról, mindig ki kell használni a lehetőségeket a vállalat termékeinek vagy szolgáltatásainak reklámozásában. Ennek elmulasztása hátrányosan befolyásolhatja a vállalkozás imázsát. A termékek forgalmazása során számos lehetőség közül választhatunk. A mikromarketing az egyik ilyen lehetőség, és rendkívül népszerű a vállalkozások körében.
Mi az a Mikro-Marketing és hogyan működik?
Mikromarketing minden olyan marketingtevékenység, amely a közönség csak egy bizonyos részét célozza meg.
Az ügyfélkört a marketingszakember választja egy bizonyos jellemző alapján, például életkor, nem, beosztás, hely stb. Általában szűk vevőkörrel rendelkező termék vagy szolgáltatás reklámozására használják. Ez a tömeges marketing ellentéte, ahol ugye mindenkit célzó kampányokat futtatunk.
- Példa:
Az Uber helyalapú mikromarketing stratégiát alkalmaz minden városban, amelybe terjeszkedik. Amikor az Uber nemrég belépett a vancouveri piacra, a város esős időjárását használva arra ösztönözte az embereket, hogy használják az ő alkalmazásukat, ahelyett, hogy esernyővel sétálnának a forgalmas utcákon.
Ha megérti, mi ösztönzi közönségét a vállalaton keresztül történő vásárlásra, célzott marketingkampányokat indíthat. Az ügyfelek demográfiai szegmensének igényeit kielégítő mikromarketing kampányok nagyobb valószínűséggel eredményeznek konverziót, mint a tömeges marketingkampányok, amelyek nem.
A mikromarketing előnyei közé tartozik a pontos, szűkített célzás, amely miatt a költségekből is faraghatunk, valamint az, hogy a felhasználók által generált növekedés is magasabb ez miatt.
Mikro-Marketing vs. Makro-Marketing
Célpiac:
Az elsődleges különbség a mikromarketing és a makromarketing között az, hogy az előbbi az emberek megcélzott kis csoportjára összpontosít, míg az utóbbi az ügyfelek széles körére.
Például, ha egy marketingszakember beosztáson alapuló mikromarketing stratégiát alkalmaz, akkor egy adott szakmában dolgozó személyeket, például pénzügyi elemzőket vagy orvosokat vesz figyelembe. Viszont a makromarketing stratégia magában foglalja bármely szakma embereinek megcélzását.
Ügyfélhálózat és kapcsolatok
A két stratégia közötti különbség az ügyfelek hálózatának kiépítésében és a hálózatban lévő ügyfelekkel való kapcsolatokban is megmutatkozik. Például a mikromarketing célja, hogy szilárd kapcsolatokat alakítson ki az ügyfelekkel. Ennek a stratégiának a használata során a márkahűség kiemelt fontosságú, mivel az ügyfelek célcsoportja egy bizonyos résnyi csak.
Másrészt a makromarketing hajlamos egy nagy ügyfélhálózat kiépítésére. A cél az, hogy a terméket minél több embernek értékesítsék. Így a disztribúció a fő hangsúly a makromarketingben a mikromarketinghez képest, amely az ügyfelek értékének maximalizálására összpontosít.
Mikro-Marketing előnyei:
- A mikromarketing nagyon célzott, mivel általában a lakosság egy meghatározott szegmensét célozza csak meg.
- A mikromarketing segít megtakarítani a költségeket, mivel szűkíti a célcsoportot. Az ilyen típusú marketinghez kis mikro-költségvetést rendelnek, így összességében csökkenti a vállalat marketingköltségeit.
- A mikromarketing a felhasználók által generált növekedést biztosítja. Ez azt jelenti, hogy ha az első felhasználók kedvelik a terméket vagy szolgáltatást, akkor valószínűleg elterjesztik a hírt barátaiknak és családjuknak. Lehetőséget kínál a vállalat értékesítésének növelésére.
Mikro-Marketing hátrányai:
- A mikromarketing időigényes, mivel megköveteli a marketingszakembertől, hogy gondosan válassza ki a megcélozni kívánt lakossági szegmenst. Nagy mennyiségű kutatást és erőforrást igényel. Ezenkívül a marketingszakembernek időt kell szánnia a kampány fejlesztésére.
- A mikromarketing magasabb költségeket igényel az ügyfélszerzéshez, mivel a célszegmens kevesebb embert tartalmaz. Az új ügyfél megszerzésének átlagos költsége növekedhet.
- Előfordulhat, hogy a mikromarketing nem a megfelelő közönséget célozza meg, és előfordulhat, hogy az erőforrásokat és az időt a lakosság rossz szegmensére pazarolják.
Gyakorlati példa
Azon cégek közé tartozik a Red Bull, amely sikeresen hajtotta végre a mikromarketing stratégiáját. A cég az extrém sportokban résztvevő fiatalokat választotta célcsoportjává, és sikeres marketingstratégiát épített köré.
Az energiaital gyártó szponzorálni kezdte az extrém sporteseményeket, például a sziklás búvárkodást Hawaii-on és a gördeszkázást San Franciscóban. Ezzel felkeltette az érdeklődését azon fiatalok körében, akiket vonzott az energiaital ivás. További extrém sportesemények, amelyeket a Red Bull támogat, a sziklamászás, a szörfözés és a Forma 1 is.